Budafok ingatlan- Budafoki, XXII. kerületi ingatlanok, családi házak, ikerházak, lakások, telkek gazdag választékával várjuk kedves vevőinket!

Heuréka 22 Bt. a XXII. kerületi ingatlanok specialistája. www.heureka22.hu   227 0391

 

 

 

Budatétény- Budafok rövid története

 Budafok- Tétény, mely a főváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján terül el. A 34 km2 –nyi területe n közel 160.000 ember él. Az 1950-ben létrehozott városrész a korábbi Budafok megyei városból, Nagytétény és Budatétény községekből jött létre.

  A kerület a karsztos Tétényi-platón helyezkedik el. Északról a Budai-hegység fő tömegétől a Budaörsi-medence, míg délen a Sóskúti-fennsíktól az úgynevezett Szidónia-völgy választja el. E fennsík jelentős része egykor kiválóan alkalmas volt szőlők művelésére. Mára a szőlők kivesztek, de a fennsík Kamaraerdőhöz közeli területein még megtalálható az egykori flóra és fauna. Ritka növény- és állatvilága nagyobb védelmet élvez, mióta a Tétényi Fennsík természetvédelmi területté vált. A kerület egy másik természetvédelmi értéke - a Háros - sziget - ma már védett, így a szinte érintetlen ártéri erdők páratlan jelentőséggel bírnak.

E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom határán egy jelentős erődítmény volt), Budafok-Albertfalva határában pedig egy máig ismeretlen nevű segédtáborukat. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, érthető, hogy a népvándorlás korában is lakott a terület, melyről régészeti leletek is tanúskodnak.

    A honfoglalást követően Nagytétény területe Árpád egyik vezérének, Töhötömnek (Tétény) volt téli szálláshelye. A XI. századtól kezdve már Téténynek nevezett település több alkalommal is fontos események színhelye volt. Így például 1279-ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére.

Tétény és Budafok területe között a Duna partján terült el Csút falu. A faluval szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a Csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török kor vetett véget.

   A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.

   Az újjáépítési időkben kezdődik a mai Budafok, korábbi nevén Promontor története. A ráckevei uradalmat 1698-ban meg-szerző Savoyai Jenő a Csepelhez tartozó - akkor még lakatlan - Promontoriumon 1714-17 között egy kastélyt építtetett. E kastély körül alakultak ki a telepesek első házai. A Csepelről átkompozó gazdák szőlőművelésbe kezdtek. A többségében német származású telepesek a szőlőnek köszönhetően hamarosan felvirágoztatták mind Tétény, mind Promontor községet. A fő megélhetést biztosító szőlőművelésnek az 1880-as években megjelenő filoxéra vész (szőlőtetű) vetett végett. A kisegítő megélhetést nyújtó kőbányászat nem volt képes a hatalmas anyagi veszteségeket ellensúlyozni. Ezekre az időkre esik Kistétény önállósodása (1873) és Promontor névváltoztatása Budafokra (1886). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hatalmas tárolókapacitást, a közlekedésnek köszönhetően (Duna, az 1861-ben megépült déli vasút, majd az 1882-ben átadott pécsi vasúti vonal) jól kihasználták. Megépültek az első üzemek, gyárak (sörgyár, pezsgőgyár), majd ezt követték az ipari üzemek is (gyufagyár). Az egykoron szőlőjéből megélő településeken az ipar lett a meghatározó. Budafok gyorsabb és dinamikusabb fejlődésének köszönhetőn 1926-ban városi rangot szerzett. Az ipar mellett azonban megmaradt a múltból a szőlőművelés oktatása. A XX. század elején - az országban egyedülállóan - létrehozták a pincemesteri tanfolyamot Budafokon, mely azóta többször átszervezve, átalakítva, de még ma is képezi a borászattal foglalkozó szakembereket. 1987-ben Budafok megkapta a Szőlő és Bor Városa kitüntető nemzetközi oklevelet. A XX. század első évtizedére esik Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely ma a Baross Gábor-telep nevet viseli.

   E század folyamán az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a települések lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrább szorult, és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések befejezték. A települések fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerületre alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az eleik által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit.

vissza az előző oldalra

Budafok, Budatétény, Rózsavölgy, Baross Gábor telep, Nagytétény, XXII. kerület

Ingatlan, családi ház, ikerház, sorház, építési telek, telek, lakás, öröklakás, új építés

Heuréka 22 Ingatlanközvetítő Bt. www.heureka22.hu   tel:227 0391